Óvodánk programjai

Süti vásár

AMegrendeztük a Hétszínvirág Óvoda történetének első sütivásárát, Gál Tímea mestercukrász jóvoltából, Szilveszter Rozália segítségével. Az eseményen részt vett Dunaharaszti apraja-nagyja. Forró csokival, teával és rengeteg varázslatos süteménnyel vártuk az érdeklődőket. Az ízkavalkádhoz a csoportok is hozzájárultak édes és sós süteményekkel. Köszönjük a szülők munkáját, akik az árusításban segítettek: Teremi Zsuzsa, Beke Barbara, Layer Enikő, Deák Éva, Szabó Zsuzsanna, Fodor Titanilla, Wágnerné Majsa Alexa, Nagyné Zsigmond Zsuzsanna, Egri Eszter, Cserkó Dóra, BAttyán Nóra, Szabó Ágnes, Lerner Dóra, Verovszki Zsuzsanna, Tvrál Éva, Szűcs Edit, Deák Éva, Erdődi Tímea, Zuch Herta, Feka Georgina, Ocenas Tímea, Kozári Annamária. 

A jótékonysági sütivásár teljes bevétele: 780.190.- lett. A tombolára felajánlott zöld szíves pisztácia torta is kisorsolásra került, melyet a nyertes még az nap meg is kapott. 
Mindenkinek köszönjük a közreműködést és a segítséget, egy igazán édes délelőttöt tölthettünk el együtt. 
Fogadják szeretettel a képes beszámolót, reméljük visszaadja a nap hangulatát. 

Márton napi lámpás felvonulás

Van olyan, akinél gyakran előfordul, hogy egy dallam benne ragad a fülében. Ugye, ismerős? Kisgyermekes családoknál és óvodai csoportszobákban, november elején a „Száz liba egy sorba…” kezdetű dalocska ragad a fülekbe, felcsendül újra és újra, megunhatatlanul. Így történik ez a Hétszínben is, sok más magyar és német nyelvű dal és vers mellett, melyeket a Márton napra való készülődés közben dúdolgatnak, mondogatnak a gyerekek.
            Az óvodánkban ez idő tájt mindenki Szent Mártont keresi, a német nemzetiségi csoportok útnak indulnak lámpásaikkal, minden csoportnál megállnak, Márton históriájáról mesélnek, és német nyelven énekelnek. Felelevenednek a népszokások, hiedelmek, közmondások. Előkerülnek a libás társasjátékok, Márton legendáját ábrázoló képek, a befőttes üvegek, melyekből minden évben Dezső bácsi varázsol lámpásokat a csoportok számára és az egész óvoda megtelik várakozással, kíváncsisággal a felvonulást illetően.
            Talán a lámpások díszítése a legnagyobb öröm ilyenkor minden gyerek számára, hisz nagy dolog, hogy a saját lámpásával vonulhat majd a holdfényes, varázslatos estén. A lámpásaikból ragyogó fény pedig a jó cselekedetek, a jószívűség jelképe. Ezt a régi hagyományt minden évben feleleveníti a Német Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület Dunaharasztin, melyen idén is rengeteg család vett részt. A Hősök teréről a piactérre vonult át a menet, ahol forró tea és kalács várt mindenkit. Az eseményt a Márton napi tűz meggyújtása zárta, mely minden jelenlévőre nagy hatással volt, hiszen a pattogó fa illata, a tűz csodálatos látványa minden embert elbűvöl. A legjobban a gyerekek szeme csillogott, öröm volt látni a kipirult, megigézett arcocskákat. Bízunk benne, hogy jövőre is ilyen nagy közösségben élhetjük át ezt az eseményt.
 

Nevelés nélküli munkanap

Október 25-én nevelés nélküli nap volt intézményünkben. A kicsik ugyan nem jöttek óvodába, de a felnőttek bizony egész nap dolgoztak, tanultak, okosodtak. Pedagógiai programunk alapját a környezeti nevelés képezi, amit szeretnénk minél magasabb színvonalon, jobb módszerekkel, változatosan a mindennapokban megjeleníteni-átadni a gyermekek számára.
Ezen a napon a környezeti munkacsoport egy egésznapos interaktív programmal készült az óvónénik részére. Ez idő alatt a munkánkat segítők finomabbnál finomabb ételeket készítettek. Az ételkészítés nagyon egyszerű feladatnak tűnik, de nem a Hétszínvirág óvodában... J A csapatválasztás után mindenki kihúzta, hogy milyen ételt kell készítenie. Az kihúzott ételek alapanyagainak beszerzése ügyességi feladat is volt egyben, melynek főszereplője egy fakanál és dió volt. A nehézségek ellenére minden csapat sikeresen teljesítette a küldetést. Délben már ellenállhatatlan illatok terjengtek az aulában és a hátsó udvaron. A tálalás sem volt hétköznapi, hiszen minden csapat saját kézzel készített egyedi ruhát viselt és a kínált ételekhez verssel, mondókával vagy éppen egy szöveges ismertetővel csináltak nagy kedvet. Közben az óvónénik, fejlesztő pedagógusok és a pedagógiai asszisztensek természet sarkokat alkottak, védenc fát látogattak és víztisztaságot mértek. A sok tanulás és finom ebéd után egy igazi csapatépítő tánc következett.
Ezen a napon mindenki jól érezte magát, sok hasznos információ hangzott el, ötletek cseréltek gazdát. Úgy érezzük, hogy sikerült egy olyan napot szerveznünk, ami szakmailag és érzelmileg is igen gazdag volt.
 

Piac az óvodában


A tavalyi év sikerein és örömén felbuzdulva idén ismét megnyitott a Hétszínvirág Óvoda piaca, természetesen Dunaharaszti hagyományainak megfelelően szerdai napon.
A korábbi évhez képest idén a középső és kiscsoportosok is részt vehettek az életkoruknak megfelelő módon a mulatságban.
A szülők minden csoportba hoztak zöldségeket és gyümölcsöket és a téma feldolgozása már hétfőn megkezdődött.

A kicsik válogatták, megnevezték, ismerkedtek, a középső csoportosok már kis pénztárcával és termésekből varázsolt játékpénzekkel készültek a piacra.
A nagyok családokat alakítottak, együtt készítettek bevásárló listákat, pénzt és pénztárcákat. Közben énekeltek, táncoltak, verset mondtak meséltek, minden a piacról, őszről, zöldségekről, gyümölcsökről szólt. A csoportszobákban komoly számlálás, válogatás, csoportosítás zajlott, minden lehetőséget kihasználtunk az ismeretek játékos elsajátításához.
Végre elérkezett a várva várt nap.
A kicsik a csoportszobájuk biztonságában piacoztak, kis kosárkáik szépen megteltek a vásárlás során.

A középső csoportosok a saját udvarukon még óvónénivel „vásároltak”, ők már megnézték a többi csoport standját is, együtt válogattak.

A nagyok a sárga, narancssárga, zöld és kék csoport teraszán önállóan mozoghattak.
A teraszokon megjelentek a zöldséges gyümölcsös standok és a kendős árusok /dadusnénik/. Az újonnan alakult családok /kis csapatok/ elindultak, hogy beszerezzék a bevásárló listán szereplő alapanyagokat. Fizettek, beszélgettek, válogattak, számoltak, a hiányzó darabokat máshol vásárolták meg.

Akik elkészültek azok lerakták kosaraikat és egy nagyot szaladgálva pihenték ki a vásárlás fáradalmait.
A hét hátralévő napjain az óvoda megtelt illatokkal. A „megvásárolt” áruból ecetes saláta, gyümölcssaláta, almáspite, sült tök és még megannyi finomság készült.
Köszönjük a Szülők támogatását, az élményt ízekben és fényképekben őrizzük meg!
 

Őszi kirándulás a Kápolna dombi erdőn volt óvodásainkkal

Régi Zöld Szíves hagyomány óvodánkban, hogy visszahívjuk elballagott óvodásainkat és családjukat egy csodás őszi napon és együtt töltünk néhány kellemes órát a természetben. Túrázunk, beszélgetünk a Dunaharaszti és Taksony határában fekvő Kálvária Kápolna környéki erdőben.

Programunkhoz egy kellemes, októberi, szombati napot választottunk. Szerencsénkre az idő gyönyörű volt és az őszi erdő is kezdte megmutatni szépségeit. Ebéd után találkoztunk a Mustang lovasklub parkolójában. Nagy volt az öröm, hiszen rég nem láttuk egymást a gyerekekkel. Mi óvónénik igyekeztük befogadni a sok-sok iskolás élményt, elért eredményeket és a határtalan „de jó újra látni egymást” ölelés érzését.
A híd alatt biztonságban áthaladva a gyerekek azonnal diktálni kezdték a tempót. Út közben feladatunk volt képekről felismerni néhány itt is honos cserjét és növényt, mint pl.: sóskaborbolya, galagonya, vesszős fagyal, csíkos kecskerágó.
Egy erdei fenyőkkel teli kis tisztáson volt a következő megállónk, ahol a lehullott fenyőtobozokból gyűjtöttük ki a magokat, mint a mókusok. A legtöbbet gyűjtő kismókust Magda néni megdícsérte.
Egy aprócska kitérővel egy meredek partszakazhoz értünk, itt Luca néni mesélt nekünk arról, hogy mikor és milyen célból készült el ez a 22km hosszú, nagyon szép, bár mesterségesen kialakított Duna-Tisza vonalát összekötő csatorna.
Az „aknás tisztáson” meg kellett keresnünk az egyetlen kocsányos tölgyfát, melynek tövében Olgi nénitől feladatot is kaptunk: 10 db makkot kellett gyűjtenünk, azt, hogy miért, csak később tudtuk meg. Az izgalmakat fokozta, hogy út közben fémkeresőkkel is találkoztunk.
Utunk felénél, az erdős tisztáson a kis mókusoknak el kellett rejteniük a korábban összegyűjtött makkocskákat, de feladatunk ezzel nem ért véget, meg is kellett őket találnunk, ami nem volt könnyű, de a gyerekek ráébredtek, miért is mondják a mókusokról, hogy tudnak fát ültetni. Hiszen az elrejtett, és meg nem talált makkocskákból évek alatt gyönyörű tölgyfák sarjadnak az erdő különböző részein. Az erdőnek és lakóinak emlékül, Edina nénivel közösen egy termésmandalát is készítettünk. A gyerekeknek itt volt lehetőségük egy kis szaladgálásra, játékra rég nem látott társaikkal.
Na de kik laknak a titokzatos lyukakban? Visszafelé vezető úton Olgi néni megmutatta nekünk és mesélt az itt elterülő homokbuckák lakóiról, a csodálatos színekben pompázó, védett Gyurgyalagokról, akik már augusztusban útra keltek, mert a telet a messzi Afrikában töltik.
A Kálvária Kápolna dombon hallottunk még olyan védett növényekről, mint pl.: az árvalányhaj, homoki kikerics, homoki nőszirom, melyeknek megóvásában és védelmében óvodánk is nagy szerepet vállal a Cserjementesítési akció keretein belül.
Itt csodáltuk meg az út közben gyűjtögetett emlékképeinket. Majd lassan elbúcsúztunk a természeti értékeinket védő Zöld Szíves gyerekektől, a családoktól. Ez a csodálatos szelíd természetjárás igazi kikapcsolódást, feltöltődést, és örömet okozott mindannyiunknak!

Zöldszivesek újra munkában, cserjementesítés aKápolna-dombon

Városunk határában elterülő erdőnk „bejáratánál” található a Kápolna-domb, ami helyi természetvédelmi jelentőséggel bír az itt élő homoki gyepet kedvelő védett, vagy fokozottan védett virágok miatt. Az arra járók táblákon is olvashatják: itt védett virágok élnek. Az élőhely zavartalan volt több évtizeden keresztül, de sajnos - egy nem szakszerű tereprendezés miatt - 2011-ben felborult az élővilág egyensúlya, és a túlnyomórészt invazív cserjék vették át az uralmat a domboldalon. Ez azonban azzal járt volna, hogy az itt őshonos homoki gyep megszűnik, a csak benne élő virágok eltűnnek, köztük a védett pusztai meténg, a szártalan csüdfű, homoki nőszirom, a fokozottan védett csikófark és a homoki kikerics is. Ezenkívül még legalább 50 faj példányait lehet itt megtalálni, a sokféleség pedig már önmagában is érték.

Dr. Sziráki György a Természettudományi Múzeum nyugalmazott főmuzeológusa, Dunaharaszti természeti értékeinek számon tartója, ismerője hívta fel figyelmünket a Kápolna-dombot fenyegető veszélyre. 2012 júniusában a “zöldhatóság”, azaz a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség úgy rendelkezett, hogy a Kápolna-dombon a kápolna falától északra bármilyen tevékenység csak a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal egyeztetve végezhető. Ennek megfelelően a DINPI illetékeseivel egyetértésben kerültek meghatározásra a cserjementesítések időpontjai, és került kidolgozásra a megfelelő kíméletes és szakszerű eljárás. Ennek lényeges eleme, hogy a gyökerekig lehatoló felszívódó herbiciddel egyenként kell kezelni a vágásfelületeket. Fontos, hogy maga a gyep ne károsodjon. Ez az irtási mód nagyon aprólékos, lassú, nagy figyelmet, türelmet követelt tőlünk.

Az óvodánk Zöldszivesei közül pedagógusok, szülők kapcsolódtak be az önkéntes munkába. Már a kezdettekkor csatlakozott Vásárhelyi Gabriella a Kőrösi Csoma Sándor Általános iskola tanára, illetve az iskola felhívására néhány felsős diák is. Az első cserje vágása, természetvédelmi szempontból is szakszerű kezelése a területnek már 7 éve történt. Azóta minden évben felkeressük a területet, hogy a felújuló hajtásokat visszametsszük, illetve újabb területeket nyissunk meg, ezáltal segítsük a természet „gyeprekonstrukciós” folyamatát.

Idén május végén és most ősszel október 2-án több zöldszives óvónéni, szülők, Vásárhelyi Gabriella tanárnő, 2 Kőrösis diák és családja, 1 természet rajongó és – természetesen -  az akció vezetője Gyuri bácsi ismét kezébe vette a metszőollót, ágvágót, és sikerült egy újabb területet megtisztítanunk. A domboldal, hála a sok évi kitartó munkának még mindig élőhelye a Zöldszivesek védnöksége alatt álló virágoknak.
Szerencsére önkormányzatunk 2 éve megvásárolta a domboldal területét a mögötte található erdő egy részével, így most már biztosítva van vezetőink figyelme és támogatása is a terület védelme érdekében.
A munkának nincs vége, tavasszal folytatjuk!  Városunk lakóinak segítségét is szívesen fogadjuk!

„A védett növény- vagy állatfajokat elsősorban ritkaságuk, és nem különleges szépségük teszi értékké. Ha nem figyelünk rájuk, úgy a természetnek ezek az alkotásai örökre eltűnhetnek környékünkről, országunkból vagy akár a földünkről is A Kápolna-domb természeti értékei sok évszázad óta megvannak. Ahhoz, hogy ezek az értékek továbbra is megmaradjanak, nekünk, ma itt élő embereknek nem kell többet tennünk annál, mint, hogy megőrizzük ezt a területet a maga természetes állapotában.”
 Dr. Sziráki György
 

Állatok világnapja hét

Október 4-én ünnepeltük az állatok világnapját.
Célunk, hogy az ember-állat barátságot megerősítsük gyermekeinkben és felhívjuk a figyelmet az együttélés fontosságára, az állatok védelmére, és a felelős állattartásra.

 Október első hete óvodánkban az állatokról, az állatokról szerzett ismeretekről, ismeretek bővítéséről, mélyítéséről szólt komplex tevékenységek során. Csoportszobáink ajtajaira különböző állatokat varázsoltunk a gyermekek aktív közreműködésével, melyhez a segítséget az óvónénik és a Varázsceruza munkaközössége adta.

Ezen a napon a gyermekek és dolgozók is állatmintás ruházatban voltak, a gyerekeknek ez nagyon tetszett és lelkesen nézegették kinek milyen állat fedezhető fel a ruháján.

 Nagycsoportosaink és nagyközépsőseink, a Rákóczi iskolába látogattak el, ahol a kisállat kiállítást tekinthették meg, amit nagy érdeklődéssel fogadtak.

A Mesebolt munkaközössége bábozással lepte meg óvodásainkat, melyeket a délelőtt folyamán adtak elő korcsoportonként.
A mesék, amelyeket láthattak a gyermekek:
Szutyejev: A három kiscica
Szutyejev: Az alma

Az állatok világnapja egy jó alkalom arra, hogy a gyermekek megtudják:
„A legnagyobb, legőszintébb szeretet az állatokban rejlik. Csak szeretni kell őket, és duplán kapjuk vissza azt.”
 

Szüret 

2021. szeptember 25-én került sor a Német Nemzetiségi Önkormányzat rendezésében az idei szüreti barkácsolós délelőttre, és szüreti felvonulásra.

Óvodánk a sváb tájháznál több színes kézműves tevékenységet kínált az érdeklődő családok számára, akik nagy számban jelentek meg a Zöldfa utcában.  Krepp papírból, só-liszt gyurmából, színes papírcsíkokból alkothattak szőlőfürtöket, madárijesztőt vághattak, ragaszthattak, illetve színes festékekkel és szivacsnyomdával  őszi kompozíciókat hozhattak létre. Közben az udvaron kipróbálhatták a szőlőpréselést, mustot kóstolhattak, valamint lovasszekéren utazhattak. Aki megéhezett friss zsíros kenyeret, pogácsát, csokit ehetett, szomját szörppel olthatta.

A délelőtt gyorsan elillant, majd délután a katolikus templomnál gyülekeztünk, ahol a gyermekek lovaskocsira szállhattak. A szüreti felvonulás vidám hangulatban ért a Tájházhoz, ahol a sárga csoportosok mutatták be német nemzetiségi táncukat. Az előadásokat nagy tapssal jutalmazta a nézősereg.

 Nagy örömünkre szolgált, hogy sok család részt vett a rendezvényen és így a közös élmények segítségével közelebb hozhattuk a német nemzetiségi népszokásokat hagyományokat.