Hagyományainkhoz híven , az idén is szeretettel hívtuk és vártuk elballagott óvodásainkat a Dunaharaszti és Taksony határában elterülő Kápolna-dombi erdőjárásunkra. A domb olyan ritka és fokozottan védett növények élőhelyeiről is híres, mint a homoki kikerics, a homoki nőszirom, a pusztai meténg és a szártalan csüdfű. Ezeket nagycsoport végén óvodásaink, az indián táborunk során megismerhették , és most újra járhattuk együtt a területet. A már iskolás, volt óvodásainkkal és
családjaikkal tettünk egy nagy sétát az októberi hétvégéken a gyönyörű őszi időben. Az óvodás éveikből már jól ismert és kedvelt területen, kellemes időben, kellemes társaságokkal csodálhattuk meg az őszi erdő szépségét, gyűjthettünk őszi kincseket, játszhattunk a fenyőerdő rejtekén. Voltak szülők, akik még nem jártak a Kápolna-dombon, így számukra egy új élményt nyújtott a kirándulás. Sétánk közben lehetőség adódott beszélgetésekre, a szülők és a gyerekek elmondásai alapján betekintést nyerni az iskolások új ki életébe. örömmel fogadtuk az élménybeszámolókat, jó volt újra találkozni elballagott gyermekeinkkel.
Köszönjük minden résztvevő családnak, hogy velünk töltöttek pár kellemes őszi órát.
Nemes Nagy Ágnes: Gesztenyefalevél

Találtam egy falevelet,
gesztenyefa levelét.
Mintha megtaláltam volna
egy óriás tenyerét
Ha az arcom elé tartom,
látom, nagyobb, mint az arcom.
Ha a fejem fölé teszem,
látom, nagyobb, mint a fejem.
  Hogyha eső cseperegne,
nem bánnám, hogy csepereg, 
az óriás nappal-éjjel ,óriási tenyerével befödné a fejemet.

Nem a győzelem, hanem a részvétel, nem a diadal, hanem a küzdelem a fontos.” (Pierre de Coubertin)
Csodálatos, mozgással és hatalmas nevetésekkel teli napokat hagytunk magunk mögött, ugyanis lezajlott a gyerekek által már annyira várt szeptemberi Oviolimpia! Az egész hetes sportünnepet a Testnevelési Munkaközösségünk szervezte meg, a célunk pedig nem is lehetett
más, mint hogy a gyerekek átéljék a közös játék és a mozgás tiszta örömét. Az Oviolimpia egy varázslatos ünnepséggel kezdődött szeptember 21-én, ahová a csoportok büszkén hozták el a saját készítésű olimpiai lángjaikat, majd a híres Tűzszekerek című film jól ismert dallamaira körbeállva, a sok apró lángból közösen gyújtottuk meg az óvoda nagy olimpiai tüzét, ami a hét végéig mutatta nekünk az utat a sportszerűség felé. A következő napokban az óvoda udvara igazi, nyüzsgő olimpiai faluvá változott. Figyeltünk arra, hogy a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenki a saját életkorának megfelelő, izgalmas feladatokat kapjon, így senki sem maradt sikerélmény nélkül. A csapatversenyek és az akadálypályák próbára tették a gyorsaságot, együttműködést és az ügyességet. A birkózásban pedig – szigorúan egymásra figyelve és a szabályokat betartva – mérhették össze
a gyermekek az erejüket. Jó volt látni, ahogy teli torokból szurkoltak egymásnak, és segítették a társaikat! Az esemény végén a jól megérdemelt jutalom sem maradhatott el. A kitartó szereplésért
minden csoport egy büszkeségre okot adó oklevelet, és minden kis olimpikonunk egy finom, energiapótló müzli szeletet kapott. Hatalmas gratuláció jár mindenkinek!

Szeptember 12.-én ismét megrendezésre került a Német Nemzetiségi Önkormányzat szervezésében a szüreti barkácsdélelőtt. Ez a napsütéses szombati délelőtt a hagyományőrzésről és a felejthetetlen családi élményekről szólt. A Zöldfa utcai tájház kapui már a kora délelőtti órákban megnyíltak az érdeklődők előtt, és az udvar gyorsan megtelt élettel, nevetéssel, valamint az ősz összetéveszthetetlen illataival. A délelőtt kifejezetten a gyerekeknek és családjaiknak szólt. Játszva, saját tapasztalataikon keresztül ismerhették meg a régi sváb paraszti kultúra egyik legszebb időszakát, a szüretet. Az
udvaron felállított őszi kézműves asztaloknál pedig izgalmas barkácsolás vette kezdetét: a kicsik nagy lelkesedéssel vetették bele magukat az őszi dekoráció készítésbe. Volt itt só-liszt gyurma, őszi manó, gyümölcsfűzés, madárijesztő készítés is. Ezzel párhuzamosan a tájház kertjében megelevenedett a valódi szüreti munka. A gyerekek maguk is részeseivé válhattak a folyamatnak: közösen, nagy örömmel próbálhatták ki a
hagyományos szőlődarálást és a szőlőprés forgatását. A fáradozás jutalma természetesen nem maradt el: a présből kicsorduló, frissen facsart, édes mustot mindenki azonnal meg is kóstolhatta. A friss must jólesett a zsíroskenyér mellé. Ez a hamisítatlan, természetes
ízélmény adta meg a délelőtt igazi zamatát, amely csodás indítása volt az ezt követő délutáni népviseletes felvonulásnak és az ünnepi műsoroknak.
Ezúton is köszönjük a meghívást, és a Nemzetiségi Önkormányzat nagyszerű szervezését!